Sokan így könyvelik el az őssejtek tulajdonságait és szerepüket. Bár van igazság a megállapításban, korántsem ilyen egyszerű a még sok tévedést, homályt és félreértést tartalmazó őssejttéma.

A köznapi ember általában őssejtekről beszél, egy kalap alá véve valamennyinek a tulajdonságait és képességeit. Bár a kutatók szerint az őssejt valóban gyűjtőnév, vagyis összefoglaló jelölése minden olyan sejtnek, amely osztódásra, önmaga megújítására képes és átalakítható bizonyos, meghatározott funkciójú sejtekké, a kép jóval komplikáltabb és sokkal árnyaltabb.

Sarkadi Balázs kutatóorvos elmondta, hogy többféle őssejt létezik. Az általános őssejtfogalom különböző képességű őssejteket tartalmaz, aszerint, hogy milyen sejttípusok létrehozására alkalmasak – szögezi le. „Vannak valóban mindent tudó őssejtek, de ebbe a csoportba csak igen kevés tartozik, és ezek rendkívül sérülékenyek. Az állatvilágban a megtermékenyített petesejt ilyen, illetve az ennek első osztódása során keletkező néhány sejt”.

Az úgynevezett pluripotens sejtek, amelyek az embriókban találhatók, valóban sok mindenre képesek, de ugyanakkor sok veszélyt is hordoznak a szervezetre. Az egészséges felnőtt szervezetében már nem fordulnak elő, a magzati fejlődés során szöveti őssejtekké alakulnak. A szöveti őssejtek halálunkig megtalálhatók szervezetünkben, és ezek csak meghatározott szövetek újrapótlására, javítására alkalmasak: a szervezet regenerálódásáért felelősek, normál működés esetén életünk végéig kitartanak – magyarázza a kutató.

Az őssejtátültetés csodája mára szinte rutineljárássá vált

Az első hatékony őssejtátültetés három évtizede történt, csontvelő-átültetésként híresült el, a vérképző őssejtek pótlását szolgálta. Az eljárást azóta világszerte sikerrel alkalmazzák. Szöveti típusú őssejt nemcsak csontvelőből, hanem a keringő vérből is nyerhető, ha a vérképző őssejteket kimozdítjuk a csontvelőből. A csontvelőt elpusztító daganatos betegségek, súlyos immunbetegségek esetén ez a módszer hatékony segítője az orvostudománynak. A szöveti típuskülönbségek azonban megnehezítik a megfelelő donor megtalálását, de közeli rokonok, illetve a világszerte működő őssejtbankok segítségével megtalálható a megfelelő donor. Szöveti őssejtek nyerhetők a köldökzsinórvérből is. Ezek igen értékes sejtek, amelyek a jövő gyógyászatának fontos bázisát jelenthetik. Őssejt-transzplantáció forrásaként ma is széles körben alkalmazzák vérképző és immunbetegségek esetén.

Bizonyos értelemben azt is kijelenthetjük, az őssejtterápia a jelen gyógymódja – vélekedik Sarkadi Balázs. Ugyanakkor – bár itthon és a szerte a világban sokirányú kutatás folyik ezzel kapcsolatban – az őssejtek iránti általános várakozás még megelőzi a realitásokat. A lehetőségek viszont igen biztatóak. A jövőben mind a helyreállító orvoslás, mind a gyógyszerkutatás tekintetében születhetnek nagyszerű eredmények. Már több hazai klinikán történik például szöveti sejtekből bőrpótlás, kötőszövet helyreállítása. A ma még gyógyíthatatlan betegségek körében azonban várni kell az átütő sikerre.

A hiszékeny, beteg emberek vámszedői

Ennek ellenére többnyire gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők zarándokolnak el idegen, távoli országokba őssejtbeültetés céljából, a gyógyulás reményével. Ez az „őssejt turizmus” azonban veszélyes próbálkozás az orvos szerint. „Nem ellenőrzött, nem dokumentált, nem bizonyított „csodagyógyítást” csak lelkiismeretlen, gátlástalan kóklerek ígérnek, ők a hiszékeny, beteg emberek vámszedői. Sajnos a betegek nagy részének nincsenek kellő, hiteles információik az őssejtterápiát illetően, ezért kritika nélkül elfogadják a kétes ajánlatokat, és sok milliót fizetnek a többnyire teljesületlen reményért”. Bár az őssejtkutatás, új tudományágként fantasztikus eredményeket produkál, a lehetőségeket nem szabad összetéveszteni a valósággal, a mindennapi gyakorlattal. Sok még a bizonytalanság, a homály, a félreértés – magyarázza Sarkadi.

A közvélemény felfokozott érdeklődése érthető. Ezt az érdeklődést ébren is kell tartani, de reális tájékoztatással, mert különben sérül az őssejtkutatás és -terápia iránti bizalom. Ezzel valamennyi tudós kutató és gyakorló orvos is egyetért.

MTI / mno