Szerencsére nem baleset történt a Szentendréhez közeli területen, hanem a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandárnál alapkiképzésen részt vevő katonák teljesítették itt a számukra kötelezően előírt tűzakadálypálya-foglalkozást.

„Egy katonának le kell küzdenie az egyik legősibb fóbiát, a tűztől való félelmet” – fogalmazott Matyelka Csaba őrmester, az MH 25. Klapka György Lövészdandár lövegparancsnoka, aki a tavaly november óta alapkiképzésüket Tatán folytató közkatonák egyik kiképzője.

Megtudtuk: az újoncoknak a foglalkozás során folyékony napalmmal kellett megbirkózniuk olyan, a valóságban is elképzelhető helyzetekben, mint egy harcjármű kigyulladása, vagy éppen a lövészároktűz tüzérségi támadás után. Mind közül a legnagyobb kihívásnak az bizonyult, amikor a bajtársaikat imitáló bábukat kellett pokrócokkal eloltaniuk, ezzel megmentve őket a borzalmas tűzhaláltól.

„Ugyanúgy harci körülmények között is bármikor előfordulhat, hogy égő harcjárműből vagy harcárokból kell embereket kimenteni. Itt a katonák el tudják sajátítani, hogy hogyan is kell ezeket a helyzeteket megközelíteni és hogyan is kell kihúzni, kimenteni onnan az embereket” – mondta Matyelka őrmester.

„Nekem annyira nem nagy kihívás, mert nem félek a tűztől, de aki fél, annak elég komoly feladatot jelentett ez a tűzakadálypálya. A legemlékezetesebb az volt, amikor a kigyulladt embert kellett eloltani, csapkodni kesztyűvel a lángokat” – emlékezett vissza András Áron közkatona, aki az összes társával együtt sikeresen teljesítette a tűzakadálypálya feladatait.

Fotó: Dévényi Veronika