A török időktől az Osztrák-Magyar Monarchián át az egykori Jugoszláviáig óvóhelyeket, repülőtereket építettek a föld alá; Jugoszlávia idejében 26 objektumot hoztak létre a néphadseregnek és Titónak mint főparancsnoknak.

A hadsereg földalatti építményei közül Szerbiában hét, Bosznia-Hercegovinában hat, Horvátországban öt, Szlovéniában három, Montenegróban ugyancsak három, míg Macedóniában kettő található. A 26 objektumot az 1950-es és az 1990-es évek között építették katonai célokra, összesen 90 milliárd dollár költséggel - olvasható a Vecernje Novosti című belgrádi lap online kiadásában.
Prvoslav Davinic volt védelmi miniszter az újságnak elmondta, hogy hivatali ideje alatt a katonaság mintegy 15 titkos föld alatti építményt használt, például Uzicében egy repülőgép hangárt. Belgrád Dedinje kerületében valóságos város volt a mélyben, a Karas elnevezésű parancsnoki központ, benne raktár a szolgálattevők felszerelésének és pihenőhely a katonáknak.
Konjicba, Boszniában volt a legnagyobb és legdrágább - összesen 8,5 milliárd dollárba került - titkos föld alatti város 6500 négyzetméteres területen, a Zlatar hegység gyomrában. Fölötte álcázásnak három hétvégi faházat húztak föl, a föld alatt 280 méter mélyen volt az atombunker. Atomháború esetén katonai hadműveleti központként működött volna, és óvóhelyként szolgált volna a vezérkar, Tito marsall és családja számára. Építése 1953-tól 1979-ig tartott.
Goranka Matic fotóművész, aki felkereste ezt a bunkert, amikor tavaly nemzetközi képzőművészeti kiállítást rendeztek benne, elmondta a belgrádi lapnak, hogy az egész olyan, mint egy múzeum, a régi technikai eszközök - amelyek a saját idejükben a legkorszerűbbek voltak - sértetlenül ott sorakoznak, köztük a nyomtatók, faxok, ventillátorok, piros és narancs színű telefonok.
Ugyancsak Boszniában, a Han Pijesak és Bugojno környezetében épült földalatti városok már tönkrementek. Abban a régióban, a Gorazde közeli Socéban található az egyik legnagyobb titkos titói objektum 15 ezer négyzetméteren, de Jugoszlávia szétesése után senkit sem érdekelt a bunker sorsa. Ma azonban a kelet-boszniai Gorazde vezetése úgy tervezi, hogy gombát fog termeszteni a földalatti járatokban.
Az Adriai-tengeren, az olasz határvizek közelében, Vis szigetén 1944-ben Josip Broz Tito és a partizánhadsereg főparancsnoksága működött a föld alatt, később titkos tengeralattjáró bázis volt a sziget gyomrában. 1992-ig az egész sziget zárt terület volt, sem a jugoszláv állampolgárok, sem turisták nem kereshették fel.
Svetozar Radisic nyugalmazott tábornok arról beszélt, hogy 37 katonai objektum volt a szigeten, beleértve Tito barlangját, a föld alatti katonai kórházat és az 500 méteres alagutat a hadihajóknak. Vis sziget vezetői azt tervezik, hogy az egykori katonai objektumokat szállodákká, apartmanokká alakítják.
Dubrovnik közelében, Kupariban közvetlenül a Hotel Kupari mögötti hegy gyomrában, 800 méter mélyen alakítottak ki Titónak pihenőhelyet, amelyben konyha, vinotéka és tárgyalóterem is volt. Ezt az objektumot a horvát védelmi minisztérium ellenőrzi.
Tito titkos földalatti városai közül az egyedüli működő Észak-Macedóniában, Kumanovóban van, de azt az Egyesült Államok hadserege és a NATO-erők használják.