Hírek
2024. Április 21. 11:31, vasárnap |
Belföld
Forrás: MTI
Szijjártó Péter: az Európában és az észak-atlanti közösségben világháborús készülődés zajlik
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter hozzátette, az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved, úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között - jegyezte meg.
Kiemelte, arra kell koncentrálni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen, minden egyes nap újabb halálos áldozatokat, pusztítást jelent, és a világháború kitörésének veszélyét hozza el.
"Minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást, és azt, hogy az Egyesült Államokban egy béketeremtő elnök nyerje a választást" - mondta, hozzáfűzve, hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.
A miniszter emlékeztetett: korábban az volt a NATO álláspontja, hogy a szövetség nem része az orosz-ukrán háborúnak, és mindent el kell követni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért. Most a NATO több tagállama ezt elkezdte megváltoztatni, és a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben.
"Mi nem akarunk részt venni abban, hogy Magyarország területén ilyen műveletek történjenek. A következő hetek azzal fognak eltelni, hogy Magyarország adja be a derekát, vegyen részt a fegyverszállításban és a kiképzésben, de amíg mi kormányzunk, erre nem kerülhet erre sor" - hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy már a háború kezdete óta "vetélkedési, megfelelési kényszer" van Brüsszelben az Európai Unió részéről, és a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésen is elhangzott az az önkritika, hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.
Elmondta, külügyminiszterként azt az álláspontot képviselte, hogy a világ első katonai szuperhatalmával nem szerencsés versenyezni, és a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat, eszkalációt hoznak magukat.
Kifejtette: a fegyverszállításokkal nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyver mennyiséget növelték drámaian. Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni. A kérdés, mikor kezdődnek meg a tárgyalások, minél előbb, annál jobb.
"Kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatunk megőrizni a magyar emberek biztonságát, ezt az jelenti, ha ki tudunk maradni a háborúból" - jelentette ki. Ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és ennek így kell maradnia a jövőben is - tette hozzá.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen