Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója a megnyitón kiemelte: a MANK fontosnak tartja, hogy a határon túli művészeti életet segítse, helyet adjon azoknak a művészeknek, akik Temesváron vagy éppen a Felvidéken élnek.

„A Bánság fővárosa, Temesvár a romániai magyar képzőművészet egyik fellegvára. Az itteni egyetem képzőművészeti kara az utánpótlás elismert intézménye, és ugyan Szentendrének nincs felsőfokú művészeti képzése, két, nagy hagyománnyal rendelkező művésztelep is található a városban” – húzott párhuzamot a két város között Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere. Hozzátette: a kiállításon mindkét művésztelep reprezentálja magát, a szentendrei művészeti életről pedig elmondható, hogy abban a teljes kortárs hazai művészet megjelenik: a nagyváradi festészettől a római iskolán és a szürrealizmuson át a legkülönfélébb kortárs irányzatokig. Szentendre akkor vált jelentős művészeti központtá, amikor a trianoni döntés értelmében a nagybányai művésztelep a határon túlra került, hiszen az ott tevékeny művészek alapították meg a Szentendrei Művésztelepet. „A város célja, hogy Szentendrét ismét a művészet központjává tegye” – emelte ki.

„Temesvár, ahol például Herta Müller Nobel-díjas író is többször megfordult, mindig is a kultúra városa volt” – fogalmazott Dr. Hóvári János. Hangsúlyozta: a MANK fontosnak tartja, hogy a határon túli művészeti életet a maga eszközeivel segítse, a magyar kortárs képzőművészet és az egész alkotóművészet ismertségét biztosítsa, helyet adjon azoknak a művészeknek, akik Temesváron, Kolozsváron vagy éppen a Felvidéken élnek.

A kiállítás egy tavalyi tárlat folytatása, amikor a szentendrei MANK Galéria látta vendégül a temesvári művészek Jelenlét című anyagát, amelyet szintén Szepes Hédi művészettörténész állított össze kurátorként. „Én magam is meglepődtem, hogy a temesvári művészeti élet mennyire benne van az európai hullámokban. Most mi jöttünk el Temesvárra, és a szentendrei művészek munkáját mutatjuk be, így összehasonlíthatjuk, hogy a két világ miként él és miként fogalmazza meg magát” – mondta el Dr. Hóvári János. Hozzátette: a két város művészeti élete közti kapcsolat mélyen gyökeredzik, a szentendrei művészeti világ kialakításában fontos szerepe volt Temesvárnak és a Bánátnak. Ferencz István nemcsak a nagybányai művésztelep egyik létrehozója, hanem a szentendrei művészeti élet meghatározó alakja is, miközben a Magyar Királyság második legnagyobb városában, a fejlődő Temesváron látta meg a napvilágot. A főigazgató kiemelte a Szentendrei Régi Művésztelep alapító tagjai közül Bánáti Sverák Józsefet és Jeges Ernőt is, akik mindketten a Bánságból származnak. „Nagyon jó érzés bemenni a szentendrei művésztelepre, ahol a műtermek falán az ő nevükkel is találkozhatunk.”

A nagyközönség számára szombattól látogatható temesvári tárlaton 28 Szentendrén élő és Szentendréhez kapcsolódó alkotóművésztől mintegy 58 műtárgy látható: festmények, kisplasztikák, szobrok, textilképek, grafikák és fotók. A kiállítók között van Farkas Ádám szobrászművész, Aknay János, Csáki Róbert és Bereznai Péter festőművész – emelte ki a főigazgató.

Temesvár legkiválóbb kiállítóhelyén, a Szépművészeti Múzeumban látható a tárlat. A barokk palota adott már helyet az utóbbi években például Chagall munkáinak, jelentős kulturális intézmény tehát, ahol a szentendrei művészek legjavát ismerhetik meg a temesváriak – mondta el Szász Enikő a XXI. Bánsági Magyar Napok szervezőjeként.

Szepes Hédi, a kiállítás kurátora, művészettörténész a megnyitón hangsúlyozta: a kortárs hazai esztétikai programok, stílusjegyek alapján nem lehet karakteres generációs irányvonalakat elkülöníteni, a múlt alkotói produktumaihoz való fordulás nem életkor és neveltetés függvényeiként polarizálja alkotóinkat. „Szentendrén is vannak megújulásra kész idősebb mesterek, és vannak fiatalok, akik a hagyományos tendenciákhoz ragaszkodnak” – emelte ki.

A XXI. Bánsági Magyar Napokhoz kapcsolódó tárlat a szentendrei művészkolóniákon zajló alkotómunka eredményeit, valamint a különböző műfajú és technikájú alkotások izgalmas keresztmetszetét kívánja bemutatni a temesvári közönségnek. „A tárlat a Szentendrén élő és Szentendréhez kapcsolódó képzőművészek munkáiból válogat. Nem tematikus kiállítást és nem is valamelyik művészeti irányzatot összefogó bemutatót láthatunk, a kiállítás ugyanis arra vállalkozik, hogy rögzítse a szentendrei képzőművészet, iparművészet és fotóművészet pillanatképét. Az alkotásokon érezhető a nagy elődök, mint például Vajda Lajos, Ámos Imre, Korniss Dezső, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Anna Margit jelenléte, szellemi iránymutatása” – fejtette ki.

A kiállítás május 22-ig tekinthető meg a Temesvári Szépművészeti Múzeumban, naponta 10–18 óra között.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.