Cseri Miklós főigazgatója elmondta, hogy Magyarországon eddig még nem került közgyűjteménybe az amerikai magyarsághoz tartozó hasonló nagyságú és értékű tárgyegyüttes.

A több éves gyűjtő- és kutatómunkában résztevő Cseri Miklós hangsúlyozta: a programban meghatározó szerepe volt Balogh Balázsnak, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja főigazgató-helyettesének, aki rátalált a házra, Fülemile Ágnesnek, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatójának, aki családtörténeti kutatással foglakozott, valamint Kemecsi Lajosnak, a skanzen tudományos igazgatójának.

A 19. és 20. század fordulóján tömegesen mentek Amerikába magyar bevándorlók, az itthon nehéz fizikai munkában edzett férfiak a nagy reményekkel kecsegtető északkeleti államokban telepedtek le, és lettek magyar parasztból amerikai bányásszá.

A magyar emigráns ház történetéről elmondta: a kárpátaljai Bátyuból Amerikába munkát keresni indult, kezdeményező szellemű Bagu Balázs Vintondale bányászvárosában létrehozta a maga „burdosházát”, azaz boarding house-át, ahol a család nélküli legények, férfiak kaptak szállást. A hitelből elindított vállalkozásban az emeleti szállás mellett a földszinten szatócs- és húsbolt is üzemelt.

A nagy világválság azonban egyetlen pillanat alatt megváltoztatta az ott élők terveit, akik többségükben csupán néhány évre tervezték amerikai életüket. Már nem tudtak hazatérni, volt, aki közben hazáját is elvesztette, így az emberek szétszóródtak és letelepedtek.

A valaha 5 ezer lakosú, ma csupán 280 lelket számláló Vintondale egykori „burdosháza” mintha Csipkerózsikaálmát aludta volna, az épületben valóban megállt az idő: a pénztárgépben még ott volt a tartalék szalag, a raktárban csoportokban álltak a Magyarországról érkezett ponyvaregények, a fakkokban rendszerezve az adósok kártyái. Cseri Miklós hozzáfűzte: a ház tárgyai közül a legjelentősebbeket sikerült megvásárolni, magából a házból pedig néhány fontosabb elem került haza, amelyeket felhasználva épül majd fel a ház hiteles másolata a Skanzenben.

A főigazgató kitért arra is, hogy mostani vállalkozásukkal a skanzen tudományos koncepciója is változott. Ez a ház lehet az első abból az épületegyüttesből, amelynek segítségével a Kárpát-medencén kívüli teljes magyar diaszpóra hagyományos életmódja, tárgyi és szellemi kultúrája bemutatható lesz.

Kemecsi Lajos a munka jelentőségét érzékeltetve elmondta: az eredeti berendezés dokumentálása és megvásárlása nagyságát és minőségét tekintve példátlan a hazai muzeológiában és kiemelkedő kutatói eredmény. A tárgyakból várhatóan tavasszal nyílik kamaratárlat a skanzen látványraktárában.