A Novoszibirszki Állami Egyetem kutatói 1989 óta végeznek feltárásokat az Ob egyik mellékfolyója, az Inja bal partján lévő Sztrasnaja (Ijesztő) barlangban. Korábban a helyszínen a felső paleolitikumból származó emberi fogak kerültek napvilágra, a fosszíliák korát 20 ezer évesre becsülték - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz hírportálon.

Andrej Krivosapkin professzor az idei eredményeket ismertetve elmondta, hogy egy emberi ujjpercet találtak a 35 ezer és 40 ezer évvel ezelőtti üledékrétegben. A régebbi rétegekből pedig emberi koponyacsont-, valamint bordatöredék került napvilágra. Mindkét lelet az orosz tudós becslése szerint legkevesebb 50 ezer éves, az adott rétegben találtak kőeszközöket is, amelyek egyeznek a korábban feltárt, bizonyítottan a neandervölgyi emberhez köthető szerszámokkal.

A régészeti helyszín mindössze 125 kilométerre nyugatra található a sokkal híresebb Gyenyiszova-barlangtól, amely évezredeken keresztül adott otthont a neandervölgyi embernek, majd a korai modern embernek. 2008-ban pedig itt fedezték fel a Homo nemzetség addig ismeretlen képviselője, a gyenyíszovai ember egyetlen ujjpercét. Az egyed 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken egyaránt laktak a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai. Később ugyanennek az emberfajnak másik egyedétől származó fog és lábujjcsont is előkerült. A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől. A kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítő anyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is, ami egy régebbi érintkezés, keveredés bizonyítéka .

Andrej Krivosapkin elmondta, hogy most következnek a leletek genetikai vizsgálatai. "A DNS-vizsgálatoknak köszönhetően többet megtudhatunk a modern ember, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember közötti kapcsolatrendszerről az Altáj térségében" - emelte ki a régészprofesszor.