Nagycsütörtök
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki főpapi szentmise keretében szenteli meg a szent olajokat, s a szertartás alkalmával újítja meg a főegyházmegye papsága a papi ígéreteit. Erdő Péter 18 órakor az utolsó vacsorára emlékezik az esztergomi bazilikában, és ugyanezt teszik országszerte a többi püspöki székhelyen az egyházi vezetők.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata kiemelte, nagycsütörtökön emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, az utolsó vacsorára. Ezen a napon délelőtt a megyés főpásztorok együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival, a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát.

Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg a katolikus hit szerint az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket.

Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust.

A nagycsütörtöki szentmise része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát, sok miséző pap is így tesz. Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az úgynevezett oltárfosztást végzi el a pap: ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét.

Nagypéntek
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A katolikus templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek - mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa korábban az MTI-nek.

A néprajzkutató annak kapcsán, hogy nagypéntek este országszerte szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak a templomokban, kiemelte: a protestáns hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.

Nagyszombat
Nagyszombaton az esti vigília szertartással a katolikus egyházban megkezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századig vezethető vissza, de az ünnep alapjai a kereszténység kezdetéig nyúlnak vissza. A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából származik. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a 12. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ Világosságát" jelképezi.

A nagycsütörtökön elhallgató harangok, az orgona és a csengők ekkor a feltámadás örömének hangot adva ismét megszólalnak. Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha a szentmise keretében nincs keresztelés, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: megvallja hitét Istenben és ellene mond a sátánnak. A vigília ünnepe az eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatásával éri el csúcspontját.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után végzik. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.