A diákmunka vállalásával kapcsolatos jogi, adózási tudnivalókkal azonban nem árt tisztában lenni.

A munkaerőpiacon a diákok tapasztalatlanságukból adódóan jóval kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek, így sok szülő aggódva nézi, hol verik át gyermekét a munkaadók. Hogy ezt elkerülhessük, nem árt tisztában lenni mind a diákoknak, mind a szülőknek néhány szabályozással, tudtuk meg Lupovici Jack-től, a Lupovici Ügyvédi Iroda munkatársától.

A legfontosabb tudnivaló, hogy ma Magyarországon a diákok 16 éves kortól vállalhatnak munkát. Ettől eltérően már a 15 éves diákok is dolgozhatnak, ám csupán csak az iskolai szünidőben, írásos szülői engedéllyel, és akkor, ha középiskolába, szakiskolába vagy általános iskolába járnak.

A munkába álláskor járjunk el körültekintően: a NAV honlapján találhatók olyan adatbázisok, melyek segítségével könnyedén ellenőrizhetjük, hogy az adott munkaadó nem esik-e a hátralékos, felfüggesztett, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások közé. Legyünk gyanakvóak, ha a munkaadó vonakodik a munkaszerződés írásba foglalásától, vagy elhallgatja a munkaidőre, szabadságra, bérezésre vonatkozó információkat.

A bérezésre vonatkozóan tudnunk kell, hogy 2014-ben a minimálbér 101.500 Ft, ez egy nyolcórás munkaviszonynak felel meg, ha ezt leosztjuk egy órára: 584 Ft-ot kell megkeresnünk óránként, akár 8, 6 vagy 4 órában foglalkoztatnak minket. Ha valaki több munkaviszonyt létesít, akkor ezek összességében sem haladhatják meg a napi nyolc, heti negyven órát. A garantált bérminimum (mely 8 órás munkakörben havi 118.000 forintot jelent) annak jár, aki már elmúlt 18 éves, és legalább középiskolás végzettséget igénylő munkakörben dolgozik.

A diákok után adókedvezmény jár a foglalkoztatóknak, ezért sok munkáltató előszeretettel alkalmaz fiatalokat a nyári időszakban. A legnépszerűbb területek, ahol sok fiatalt alkalmaznak, az a mezőgazdaság, a kereskedelem és a vendéglátóipar, hiszen e területeken sok az idényjellegű munka.

Fontos megemlíteni, hogy igen népszerű a diákok körében az ún. iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavállalás, e formánál azonban tudnunk kell, hogy a munkaadó ebben az esetben az iskolaszövetkezettel köt szerződést, a munkát pedig az iskolaszövetkezettel polgári jogi jogviszonyban álló diák végzi el. Nagy előnye ennek a formának, hogy sem a munkavállaló, sem a munkaadó oldalán nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ami manapság nem elhanyagolható szempont. A diákok számára további előny, hogy az iskolaszövetkezet intézi az adózási, munkaügyi feladatokat, a diákoknak csak a következő évi adóbevallás a feladatuk. Emellett a munkaadó sokkal jobban leinformálható, így megbízhatóbb a munkavállalás ezen formája is. A munkaadó is profitál, hiszen amellett, hogy nincs járulékfizetési kötelezettsége, a munkavállalót még bejelentenie sem kell a hatóságok felé, csak a munkaidő-nyilvántartást kell pontosan vezetnie. Hátrányként jelentkezik azonban, hogy ilyenkor a munkavállalónak nem jár a szabadság semmilyen formája, hiszen ő csupán az iskolaszövetkezet közreműködőjeként végzi el a rábízott munkát.

Egy másik alternatívája a nyári diákmunkáknak az egyszerűsített foglalkoztatás, amely leginkább az alkalmi munkáknál, a mezőgazdaságban elterjedt. Népszerűsége annak is köszönhető, hogy a munkáltatónak ebben az esetben sem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A kormány idén is ösztönzi a fiatalok munkavállalását azzal, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztérium idén is meghirdette a nyári diákmunka programját, melyben azok a 16-25 év közötti fiatalok vehetnek részt, akik a települési munkaügyi központnál regisztráltatták magukat és nincs máshol foglalkoztatási jogviszonyuk. A foglalkoztatás az önkormányzatoknál és azok intézményeiben történik.