Egészen májusig tart a városrészi konzultációk sorozata. A fórumok célja, hogy meghallgassák a szentendreiek véleményét a város jövőjével kapcsolatban. A legutóbbi hírek viszont arról szóltak, hogy a stratégia már javában készül. Nem lesznek így feleslegesek ezek a találkozók?

A közös dolgainkról szóló párbeszéd sosem lehet felesleges. A stratégiaalkotás többrétű, összetett munka, amihez több forrásból kell becsatornázni az információkat. Mi is ezt a módszert követjük. A januárban lefolytatott Párbeszéd Szentendréért kérdőíves konzultáció során beérkezett javaslatokból egy átfogó képet kaptunk arról, hogy mit akarnak a szentendreiek, hogyan képzelik el a város jövőjét. Ez biztos alapként szolgál a városstratégia súlypontjai eleminek meghatározásához. A részletekért azonban mélyebbre kell ásnunk. Ezért indítottuk el a személyes konzultációsorozatot, mely során a városrészek lakóival a szűkebb környezetük problémáit is megtárgyalhatjuk. Az itt körvonalazódó javaslatok is beépülnek a készülő stratégiába, hiszen a dokumentumot készítő csapattal napi munkakapcsolatban állunk és folyamatosan egyeztetünk. Az egész felől haladunk a részletek felé, majd az információkat szintetizáljuk, és így születhet meg május végére a kész városstratégia. Ha használható dokumentumot akarunk letenni az asztalra, akkor ezt az utat végig kell járnunk. Tele van a padlás olyan stratégiákkal, amelyekből semmi nem valósult meg. Mi nem szeretnénk még egy ugyanilyet írni.

Nézzük akkor a nagy képet. Mit szűrtek le kérdőíves felmérésből? Mit akarnak a szentendreiek?

Összegeztük a kérdőíveket és a beérkezett javaslatok alapján öt hangsúlyos irány bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a városlakók hogyan képzelik el a település jövőjét. A szentendreiek egy biztonságos városban szeretnének élni, ahol rend és tisztaság van. Az itt élők büszkék közösségi értékeikre és ezek megőrzésében, ápolásában számítanak a városvezetés támogatására is. A javaslattevők nagy többség egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy Szentendre ismét legyen a kistérség gazdasági és kulturális centruma. Az itt élők csak olyan fejlesztéseket, beruházásokat támogatnak, amelyek tervezettek, megtérülnek és biztos pénzügyi alapokon nyugszanak. Végül fontos elvárása a városlakóknak az is, hogy az épített környezet fejlesztése során a városvezetés maximálisan vegye figyelembe a környezeti, természeti értékek védelmét.

Szép gondolatok, de hogyan jelenik meg mindez a készülő stratégiában?

A városrészi fórumokon erről is beszélünk az emberekkel. A készülő stratégia nyelvén ezeket a kérdőíves felmérésben megfogalmazott igényeket három pillér formájában fogalmaztuk meg. Az első az épített környezet fejlesztése, a második a szolgáltató vagy ügyfélbarát önkormányzat kialakítása, a harmadik pedig a közösségi kohézió erősítése. A megvalósítandó részfeladatokat e három fő pillér köré csoportosítja a városfejlesztési stratégia.

És mik ezek a feladatok?

A kérdőíves felmérés során megfogalmazott javaslataikkal a szentendreiek ezeket a feladatokat is meghatározták. Az infrastruktúra-fejlesztések során például arra kell törekednünk, hogy egészséges egyensúlyt tartsunk a városrészek között, és felelőtlenül, alapos tervezés, illetve fedezet nélkül ne vágjunk bele beruházásokba. Az uniós pályázatok nagy lehetőségeket tartogatnak, így mindenképpen arra törekszünk, hogy minél több lehívható pénzhez jusson a város, ami biztos alapot jelent beruházásokhoz. Természetesen a saját bevételeinket is növelni szeretnénk.

Adóemelésre gondol?

Nem akarunk adót emelni, de abban eltökéltek vagyunk, hogy az ellenőrzés hatékonyságának növelésével a minimálisra csökkentsük az adóelkerülés lehetőségét. Ezt a célkitűzésünket a 2015-ös költségvetésben is határozottan megfogalmaztuk. Mindemellett a helyi ipar fejlesztésén dolgozunk, ami az adózók körének bővülését hozhatja maga után, illetve a helyi szereplők bevételeinek növelése az adó növekedését is magával hozza.

Mit tudnak tenni az ügyfélbarát kiszolgálás érdekében?

Átvilágítjuk az önkormányzati cégek működését, és meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyek azt célozzák, hogy a társaságok által nyújtott közszolgáltatások versenyképesek és színvonalasak legyenek. A vizsgálat közben kiderült például, hogy jelentős megtakarítás érhető el, ha a hivatal saját munkatársakkal látja el az informatikai rendszerek működtetését ahelyett, hogy a Városi Szolgáltatónak fizetne ezért. A Városi Szolgáltatóval kapcsolatban bevezettünk még egy ellenőrzési lépcsőt, aminek a lényege, hogy a cég a közszolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatinak elvégzéséhez szükséges pénzeszközökön kívül más támogatást nem kap. Amennyiben az önkormányzat megbízásából a cég további feladatot lát el, akkor a város csak e munkák szigorúan igazolt költségei után fizet. Szeretnénk új alapokra helyezni a városlakókkal folytatott párbeszédet. Elkezdtünk dolgozni a város internetes felületeinek megújításán, és folyamatosan keressük az új kommunikációs lehetőségeket. A célunk az, hogy az itt élők naprakész információkkal rendelkezzenek a várost és a közösséget érintő ügyekben.

Ez pedig már átvezet a harmadik pillérhez, a közösségi értékeink megerősítéséhez, ápolásához. Egy erős és hagyományaira büszke közösség ismét a régió vezető településévé teheti Szentendrét. Ehhez ki kell alakítanunk a város modern arculatát, és olyan programkínálatot kell ajánlanunk, amely hosszabb időre ide vonzza a látogatókat.

A megvalósítás pénzbe kerül. Lesz minderre forrás?

Egy stratégia megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, közép- és hosszú távra tervezünk. Mindenekelőtt stabilizálni kell a város költségvetését. A 2015-ös büdzsét három fő elv alapján készítettük el. Arra törekedtünk, hogy a város működése biztonsággal finanszírozható legyen, a megtérülő és kellő beruházásinkat ne kelljen leállítanunk, és minden pénzköltés szigorúan számon kérhető legyen. Az új testület korábban sohasem látott egységben fogadta el a költségvetési javaslatot, ami biztos alapot jelenthet a jövőbeli tervek megvalósításához.