Az emberiség a 70-es években kinőtte a Földet, azonban ez a mai napig nem tudatosodott az emberekben. Az emberi nemzések még ma is közel fele - évente 100 millió - a pár akarata ellenére történik, ezek megelőzősével stabilizálódna az emberi létszám - mondta a Rádió Orient műsorában Simonyi Gyula, a BOCS Alapítvány elnöke. A növekedésre épült mennyiségi civilizáció helyett villámgyorsan át kell váltanunk a minőség civilizációjára. A tudás, a pénz és a döntés a Nyugat kezében van, de nem ismerjük fel saját érdekeinket.

A Föld népessége már túlhaladta a 7 milliárd főt is, és mire a ma születettek elvégzik az általános iskolát, már 8 milliárdról fognak tanulni. A túlnépesedés hatalmas kihívást jelent a társadalmi és a gazdasági fejlődés számára. A BOCS Alapítvány közel 40 éve a globalizáció kihívásaira felkészítő képzéseket tart. A Rádió Orient műsorában Simonyi Gyula elmondta, a félig civil, félig tudományos szervezet célja a paradigmaváltás tudatosítása az emberekben. „A 70-es években kinőttük a Földet, azonban ez a mai napig nem jutott el a tudatunkig. A civilizációnk a folyamatos növekedésre épült, azonban most egy minőségileg fejlődő rendszert kell kitalálni” – emelte ki az elnök.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége az alapítvány fő célkitűzése mellett a szervezet profilját is bemutatta. A BOCS az egyik legősibb nemzetközi fejlesztő szervezet: 1977 óta támogat indiai iskolákat. A multiszektorális alapítvány több nemzetközi hálózat tagja, egyaránt foglalkozik globális képzéssel, környezetvédelemmel és békével, családi életre neveléssel és közbiztonsággal, az emberi jogokkal, a szociális kérdésekkel, a jövő generációjával és a nők esélyegyenlőségével.

„Túlterheltük a Földet, az ökológiai lábnyomunk nagyobb mint a Föld eltartó képessége. A jövőben a nem-anyagi gazdagságra kell helyezni a hangsúlyt” – emelte ki a Rádió Orient vendége. Az elnök hozzátette, az emberiség tevékenységét át kéne alakítani egy kevesebb erőforrást használó, mégis magasabb életminőséget biztosító pályára. A „Kisherceg életstratégia” gyökereket és gyümölcsöket különít el. A gyökerek terhelik a Földet, gondosan kell bánni velük. Ide tartozik a szaporodás, a termelés, a fogyasztás, a szennyezés és a küzdelem. A gyümölcsök nem terhelik a bolygót, az élet élvezetét, értelmét, értékét biztosítják. Simonyi itt a személyes kapcsolatokat, a tanítást, a gyerekeket, a kozmoszt, a lelki és szellemi kincseket, a szolidaritást és a természet szépségét hozta fel példaként.

Bolygónk eltartó képessége kapcsán a napjainkban egyre elterjedtebb ökológiai lábnyom fogalma is felbukkant. Simonyi elmondta, az ökológiai lábnyom magába foglalja az emberiség által végzett minden olyan tevékenységet, ami terheli a Földet. A számítások azt mutatják, hogy a 7 milliárdos lakosságra fejenként 1,8 hektár jut. A lábnyom felét az energiafelhasználás adja. „A Földet és Magyarországot is 1,5-szeresen terheljük túl, s ennek következtében pusztulnak a talajok, az erdők, az élővilág, szóródnak a mérgek, megbolondul a klíma, fogy a víz és a fosszilis energia” – emelte ki.

A fenntartható fejlődés kulcseleme az elkerülhetetlen népességcsökkenés és az idősbarát társadalmi berendezkedés. Simonyi kiemelte, 2012-ben volt a generációk közti szolidaritás éve az Európai Unióban. „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A feszültség nem az idősek eltartásából, hanem a Föld minőségének lerontásából fakad” – jelentette ki a vendég. Simonyi idézte Konrad Lorenz Nobel-díjas osztrák magatartáskutatót, aki szerint a túlnépesedés az emberiség első számú halálos bűne, amely erőszakot szül. Ha képesek vagyunk évszázadnyi távlatban a demográfiai átmenet összes fázisát megérteni, láthatjuk, hogy az eltartott-eltartó arány nem romlik el aggódásra okot adó mértékben.

Az emberiség túlterhelte a Földet, így mindenképpen népességfogyásra van ítélve. A jövőben a társadalom idősbaráttá fog alakulni – hangsúlyozta a vendég -, hiszen mindannyian örülünk, ha hosszabban és egészségesebben élhetünk. Az emberré válás folyamata ma is zajlik, nő az élettartam, egyre több betegség gyógyítható, érzékelésünk, tudásunk, kommunikációnk fantasztikusan fejlődik. Ma a legfontosabb tanulási folyamat a termékenység felelős és tudatos kezelése. „Napjainkban az emberi nemzések közel fele baleset, évente 100 milliónyi a párok szándéka ellenére történik. Amennyiben ezeket sikerül megelőzni, az népességnövekedés megállna, majd egy fenntartható, jóval alacsonyabb létszámon stabilizálódna – jelentette ki az elnök.

A fogamzásgátlás a leghatékonyabb klímavédelem, munkahelyvédelem, a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eleme – hangsúlyozta Simonyi Gyula. A fogamzásgátlás emberi joga 2005-ben a Millenniumi tervezési célokba is bekerült. „Versenyfutás folyik, az Apokalipszis lovasai, a háború, a dögvész és az éhínség durván aratnak és azt mondják: Minek ezeknek fogamzásgátlás, amikor itt vagyunk mi?!” – hangsúlyozta.

Kiemelte, Európa az egyik legzsúfoltabb terület a világon, nincs hiány munkaerőben, ellenkezőleg, óriási a munkanélküliség. „A tudás, a pénz és a döntés a mi kezünkben van, de az elavult gondolkodásmód miatt nem ismerjük fel saját érdekeinket. Az OECD országok kb. 150 milliárd dollárral segítik évente a szegény országokat, de ennek még fél százaléka sem megy családtervezési lehetőségek megteremtésére. Hatékonyabb, bölcsebb elköltéssel bőven elég lenne ez a pénz a népességrobbanás lefékezésére és a nyomor felszámolására. Enélkül a globalizáció kiegyenlítő hatása miatt a fejlett világ is láthatóan süllyed bele a világnyomorba, a jóléti államok leépülnek” – zárta szavait Simonyi Gyula.