- közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.
A károsultak közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz, a becsült kárösszeg a legfrissebb adatok szerint így az év végi gyorsjelentésben jelzett ötszörösét is elérheti - írták.

A szövetség közleményében felidézte, hogy a december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a hazai biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok akkor 100 millió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak, ugyanakkor jelezték, hogy további bejelentésekre számítanak.

A Mabisz tájékoztatása szerint az új év első napjaira csaknem háromezerre nőtt a bejelentések száma, melyek nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az 500 millió forintot.

Az összeg önmagában nem kirívó, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, de az egy bejelentésre jutó, átlagosan mintegy kétszázezer forint viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar - emelte ki a biztosítók szövetsége.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranya, Somogy és Zala megyéből jelentették. A közlemény szerint a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok saját szakértőik mellett a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amely a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárta az eljárást - ismertette a Mabisz.

Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy tavaly, részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul, a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is - tette hozzá a szervezet.

Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Ha viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultak csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítását, a vízvezetékek lezárását, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket - hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség jelezte azt is, hogy a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint - áll a Mabisz közleményében.