Az északkeleti országrészben igen rossz a levegő minősége már napok óta. A legkritikusabb a helyzet a Sajó-völgyében, ahol több településen is nem csak az egészségügyi, hanem a szmogriadó tájékoztatási fokozatát is meghaladja az aeroszol szennyezettsége. Miskolc belvárosában tegnap 95 mikrogram/m³ volt a szálló por koncentrációja, Kazincbarcikán 80, Sajószentpéteren pedig 70 mikrogramm feletti eredményeket regisztráltak az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat műszerei. Az egészségügyi határérték erre a szennyezőanyagra 50, a tájékoztatási 75, a riasztási pedig 100 mikrogramm/m³ egy napos időszakra. Az órás mérési adatok ennél is kedvezőtlenebbek Miskolcon és Kazincbarcikán is mértek 180 feletti értéket. A helyzet azonban nemcsak a Sajó völgyében rossz. Nyíregyházán is 90 mikrogram/m³ feletti napi átlagkoncentrációkat mértek, pénteken pedig a riasztási fokozatot is meghaladó értéket regisztrálatk (122 mikrogram/m³).

Az Esotanc.hu (http://esotanc.hu/szmog-es-szmogterkep) gyűjtése alapján az ország több részén némileg kedvezőbb a helyzet, de az elmúlt napokban többek között Debrecenben, Budapesten, Pécsett, Várpalotán is az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezettséget mértek.

A héten várhatóan romlani fog a levegő szennyezettsége, mert a szél gyengülni fog, és így csökken a szennyezőanyagok hígulása.

A kritikus szennyezőanyag

A hazai szmoghelyzetért elsősorban a levegőben lévő szilárd és folyékony szennyezőanyagok együttese felelős, amelynek 10 mikrométer alatti mérettartományát nevezzük szálló pornak, de nevezik aeroszoloknak, részecskeszennyezésnek is.

Miért alakul ki a szmoghelyzet?

Az elmúlt hét mozgalmas időjárást követően egy anticiklon épült ki a Közép-Európai térségben, amely elsőszámú felelőse a kialakuló magas légszennyezettségnek. Az antikciklonok a nyári időszakban napos, meleg időjárást biztosítanak, ám a téli időszakban, különösen a Kárpát-medencében ködös, párás, felhős időjárást hoznak. Az anticiklon ez esetben is egyhangú, alapvetően szélcsendes időjárással járnak együtt, ami meggátolja a téli időszakban a szennyezőanyagok felhígulását.

Ráadásul kiépülőben van egy erőteljes hőmérsékleti inverzió is. Ennek lényege, hogy a magasban melegebb levegő áramlik a Kárpát-medence felé, míg talajközelben megreked a hideg levegő. Míg normális esetben felfelé haladva csökken a levegő hőmérséklete, addig az ilyen fordított légrétegződés esetén a talajközelben hidegebb, és a magasban melegebb levegő helyezkedik el. Mindez gátolja a szennyezőanyagok függőleges irányú felhígulását is. Ennek oka, hogy a normális esetben a talajközeli melegebb levegő, könnyebb és ezért felfele emelkedik, ez igaz a szennyezőanyagokra is. Inverzió esetén, azonban a magasban lévő melegebb levegő miatt nem indul el a talajközeli levegő felemelkedése, így talajközelben felhalmozódnak a szennyezőanyagok. A Kárpát-medence domborzata miatt ez olyan helyzetet idéz elő, mintha egy képzeletbeli fedőt helyeznének a medencére, miközben a szennyezőanyagok kibocsátása folyamatos.

Nem arról van szó tehát, hogy a szennyezőanyagok kibocsátása növekszik meg, hanem, hogy olyan időjárási helyzet alakul ki, amely gátolja a szennyezőanyagok felhígulását.

Praktikus tanácsok szmog idejére

A légszennyezettség szintje általában az esti órákban a legmagasabb. Ennek oka, hogy ilyenkor ugrásszerűen megnő a kibocsátás, részben a közlekedés élénkülése, de még inkább a lakossági fűtés intenzívebbé válása miatt. Ráadásul ekkor a legerősebb a hőmérsékleti inverzió is. Ezekben az időszakokban lehetőleg kerüljük a kint tartózkodást, ne szellőztessünk!

A légszennyezettségre különösen érzékenyek a gyermekek, az idősek, a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők. Az elővigyázatosság rájuk fokozatosan igaz. Mindenképp kerülendő számukra a nehéz fizikai munka, sportolás.

A szennyezőanyagok koncentrációja általában a déli órákban a legalacsonyabb, különösen akkor, ha felszakadozik a köd és a felhőzet, érdemes a lakás szellőztetését erre az időszakra időzíteni, ha lehetséges.

A légszennyezettség nem feltétlenül a városközpontokban a legmagasabb, a kertvárosi területeken, ahol jelentős a szén/biomassza tüzelés aránya a lakosság körében, ott még magasabb lehet a levegő szennyezettsége.

A légszennyezettséget csupán néhány tucat városban mérik, ám ez nem jelenti azt, hogy a levegő másutt tiszta! A kisebb városokban is igen jelentős lehet a levegő szennyezettsége. Hazánkban nem ritka, hogy a lakot területektől távol is határérték felett alakul a levegő szennyezettsége éppen a speciális időjárási viszonyok miatt.

A légszennyezettség szempontjából különösen kedvezőtlenek a völgy, vagy medence helyzetű települések, ilyen például a Sajó-völgye, vagy a Dorogi-medence. Ellenben a magas hegycsúcsok, így a Márta, a Bükk, gyakran kiemelkedik felhőpaplan alól, és itt ilyenkor is megfelelő lehet a levegő minősége.

A szmogriadó jogi szabályozása

A hazai jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz. A következő szint a tájékoztatási küszöbérték, amely az érzékenyebb lakossági csoportokra (betegek, gyermeke, idősek) nézve jelent problémát. Erről, amennyiben két napon át fennáll az állapot a lakosságot tájékoztatni kell. A harmadik szint a riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése is veszélyezteti az emberi egészséget, és azonnali beavatkozást igényel.