A munkálatok túlnyomó része tavaszra esik, hiszen ilyenkor kell beművelnünk a földeket, megmetszeni a fákat, bokrokat és elveteményeznünk a kerti zöldségek nagy részét. Nem mindegy azonban, hogy mit hová ültetünk. Ismerjük a talajunk kémhatását?

Miért fontos a pH mérése?
A talajaink nagy része többek között a túlzott műtrágya használat, nagyüzemi gazdálkodás és a légszennyezés fokozódása miatt nagymértékben szennyezett és az idők folyamán elsavanyodott. Ugyanez igaz a kertjeink talajára is. Ahhoz, hogy megfelelő növényeket ültessünk a kerti talajba, tudnunk kell, milyen a kémhatása. A kémhatás elsősorban a növények által felvehető tápanyagok mennyiségét is meghatározza, és előfordulhat, hogy néhány növény nem fejlődik megfelelően az adott talajon. A talajok kémhatását ún. pH és EC mérő készülékekkel mérik, amelyek ma már digitális formában is elérhetők. Ez egy nagyon egyszerű eszköz, az érzékelő részét bele kell állítani a talajba, és már mutatja is az eredményt. Amennyiben valaki többet szeretne a pH mérőkről olvasni, vagy szeretne beszerezni egyet, az megteheti itt.

Így gondozzuk a talajt és ültessünk növényeket!
Ha már ismerjük a talajunk pH értékét, akkor hosszú távra tudunk a kertünkben tervezni, hiszen a talaj kémhatása hosszú távon állandónak tekinthető, az évek során alig változik. Olvassunk utána, hogy melyek azok a növények, amelyek az adott kémhatású talajon fejlődnek a legjobban, és álljunk rá ezek termelésére. Sajnos azokkal a növényekkel hiába kísérletezünk, amelyek nem kedvelik a talajunk kémhatását, mert nem fognak megfelelően fejlődni. Ha érdekel minket a biokertészet, akkor további pozitív hatásokat érhetünk el a növények fejlődésében, ha alkalmazzuk a növénytársításokat. Egy jó – a témával foglalkozó – szakkönyv hasznos információkat nyújthat e témában, mint ahogy a talaj bio módon való megművelésében vagy a kártevők elleni harcban. Lehet, hogy az első évek nehezebbek lesznek, mint ha a korábban birtokunkban lévő tudást alkalmaznánk, ám amennyiben sikerül az első években hasznos saját tapasztalatokra szert tennünk, úgy a későbbiekben ezt kamatoztathatjuk.

Mindamellett, hogy a megfelelő növényeket kiválasztjuk, mi magunk is sokat tehetünk a talaj minőségének javításáért. A legjobb, ha minden évben tudunk szerves trágyát szerezni (netán ezt a saját állatállomány biztosítja számunkra), és azzal gazdagon megterítjük a talajt ásás előtt. Ha a szerves trágya nem áll a rendelkezésünkre, akkor jó hatást érhetünk el a saját magunk által termelt komposzttal is. Ma már nagyon sok szervezet népszerűsíti a komposztálást, és érdemes vele kísérletezni, hiszen így évről-évre egyre jobb minőségű humuszt kaphatunk. Onnan tudjuk, hogy már jó a komposzt minősége, ha porhanyós, föld jellegű állagot kapunk. Nagyon fontos, hogy mielőtt a kertre szórnánk, rostáljuk át, így nem kerülnek bele nagyobb ágdarabok. Ez utóbbiakat tegyük vissza a komposztáló keretbe, a nagyobb daraboknak több idő kell a lebomlásra. Éppen ezért érdemes komposztálás előtt ágaprítóval kicsire darálni a lemetszett faágakat, hiszen ezzel jelentősen meggyorsítjuk lebomlásukat. A komposztba minden szerves hulladék belekerülhet, legyen az gyümölcs- vagy zöldséghulladék, kávézacc, tojáshéj (a legjobb, ha összetörjük), fűkaszálék, bármilyen növényi hulladék, faágak. Minél változatosabb dolgokat teszünk bele, annál jobb lesz a kapott komposztunk. Mindenkinek jó próbálkozást és szép kerteket kívánunk!