Húsvétvasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség, vagyis március 21-e utáni első holdtöltét követő vasárnapra eső mozgó ünnep, amely március 22-e és április 25-e közé esik.

A húsvét magyar neve Jézus sivatagi böjtjéből ered, és arra utal, hogy a hamvazószerdától tartó böjti időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Számos nyelvben a héber pészach szóból származik elnevezése, ami a zsidó egyház legnagyobb ünnepe, az egyiptomi rabságból való szabadulás napja. Spanyolul pascua, portugálul páscoa, olaszul pasqua, franciául paque, románul paste a húsvét neve. A pészach szó jelentése kikerülést, elkerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerüli a zsidóknak az áldozati bárány vérével megjelölt házait. A germán nyelvekben Ostara, a túlvilág istennőjének nevét őrzi a húsvét elnevezése, akinek ünnepét a kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották. Az angol easter és a német Ostern a pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

A húsvéti szimbólumok közül a húsvéti tojás szinte minden népnél megtalálható ősi termékenységi szimbólum, a születés és a teremtés jelképe. A tojás szimbolikája még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is megtalálható, ott a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén avar kori sírokban is találtak már díszített tojásokat.

A barkaág a húsvét másik dísze, amelyet húsvéti virágvasárnap szentelnek meg a templomban. A mediterrán országokban pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Az északi országokban pedig valamilyen rügyező ágat, vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnap.

Német eredetű, már nálunk is meghonosodott szokás a barkaágakat tojásokkal és apró figurákkal feldíszíteni.

A bárány is a húsvéti ünnepkor meghatározó kelléke, bár Magyarországon szerepét szinte teljesen átvette a sonka, a mediterrán országokban, főleg Görögországban és Olaszországban viszont elmaradhatatlan a sült bárány. A jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek és a bárány vérével kenték be házuk ajtaját, amiért a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halálával váltotta meg az emberiséget, erre utal az Agnus Dei, azaz Isten báránya elnevezés.

A húsvéti nyuszi német eredetű eleme az ünnepnek, Magyarországon csak a 19. században terjedt el. Létének egyik magyarázata, hogy a húsvéti Hold egy nyúl képére hasonlít, másrészt rendkívüli szaporasága révén a nyúl maga is termékenységi szimbólum.

Az ünnepnek manapság nélkülözhetetlen eleme a csokoládé is. Magyarországon a csokoládétojás a 19. század közepén jelent meg és a két világháború között terjedt el fogyasztása.