A tervek szerint június 18-án, a Ferenczy ikrek születésnapján adja át a felújított Pajor-kúriát a Ferenczy Múzeum, ezt korábban az intézmény igazgatója fejtette ki. Kálnoki-Gyöngyössy Márton hozzátette, hogy rendkívül fontos állomás lesz ez Szentendre életében, hiszen már jó ideje nem volt ilyen nagyszabású kulturális beruházás a közép-magyarországi régióban. A múzeumi épület mintegy nyolcszázmillió forintos ráfordítással újult meg, mely során a teljes korszerűsítés mellett helyreállították az emeleti teremsort, a homlokzatokat, valamint a kert felől egy új épületszárny is épült. A kúriában az elképzelések alapján láthatóak lesz egyebek mellett Szentendre 20. századi képzőművészeinek alkotásai valamint a Ferenczy család művészete is.

A Pajor-kúria története (Forrás: A Ferenczy Múzeum Facebook oldala)
A Pajor-kúria névadója Pajor Gáspár, aki 1766-ban vagy 1767-ben született a Gömör megyei Királyiban református vallású nemesi családban. 1787–1788-ban kezdte meg Pesten jogi tanulmányait, majd az 1788-1789-es tanévben beiratkozott az egyetem orvosi karára is.

Pajor Gáspár személye a magyar irodalomtörténetében is ismert. A pesti orvosnövendék 1794-95-ben segített barátjának, Kármán Józsefnek az Uránia című, csak három számot megélt irodalmi folyóirat szerkesztésében.

Pajor Gáspárt 1795. december 19-én avatták orvossá, majd már, mint gyakorló orvos telepedett le Szentendrén, ahol feleségül vette Lovcsánszky Ilonát, aki a város egyik legjelentősebb kereskedőcsaládjából származott.

Azt, hogy mikor szerezte meg vagy építette a nevét viselő kúriát, nem tudjuk biztosan, csak sejthető, hogy az 1800-as évek elején, Pajor Gáspár nemességét ugyanis Pest vármegyében 1804-ben jegyezték be és 1818-ban már, mint táblabírót említik. Pajor Gáspár 1840 májusában bekövetkezett haláláig Szentendrén élt. (A képen a Pajor család címere látható.)

Az 1930-as években az épület a Jókai református iskolának adott otthont. Ez az iskolát kis fákkal ábrázoló fotó köszön vissza a korszak csaknem minden képeslapján. (Képeslap részlete Weszelits András gyűjteményéből.)

Az épületet a Pajor családtól a szentendrei Jókai Református Gimnázium kapta meg, és leánykollégiumot tartott fenn benne. A fotón az 1932-1933-as év végzős leányosztálya látható. A felvétel a déli szárny előtt az udvaron készült. A bal felső részen a csengő látható, amelynek ma már csak a váza van meg.

A Pajor-kúria történetének sötét lapjai közé tartozik, hogy a II. világháború alatt munkaszolgálatosok gyűjtőhelyeként is működött. Ide vonult be második munkaszolgálatára Radnóti Miklós is 1942. július elején.

Az 50-es évektől, az államosítás után rövid ideig a helyi rendőrség használta, majd a 2000-es évek közepéig a Szentendrei Járási Földhivatal működött itt.

A Pajor-kúriában ezután mintegy három éven keresztül a szentendrei AGY Iskola képzőművészeti szakiskolája folytatott oktatási tevékenységet. Ezt követően éveken át elhagyatottan állt, közben pedig folyamatosan romlott az épület állapota.

A Pajor-kúria azonban a kívül-belüli megújulással megkezdődhet az újkori története. A képen a megnövelt fogadó tér építési fázisai láthatóak a belső udvarból fotózva.