„Megértem, hogy az emberek aggódnak, hiszen Magyarországon ez lesz az első eset, hogy az árvízi védekezést mobil fallal oldjuk meg, de higgye el, azért mertünk belevágni a projektbe, mert biztosak vagyunk abban, hogy az új védmű tökéletes biztonságot nyújt majd” – mondta a Népszabadság online kérdésékre Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere.

Munkagépek dolgoznak a Pest megyei város ötvenéves Duna-gátján. A három-négy méter magas töltést több mint két kilométer hosszan újjáépítik, ám a belvárosban egy 333 méteres szakaszon elbontják, ablakot nyitva a folyóra. A gát miatt az elmúlt fél évszázadban a szentendrei korzón sétálók nem láthatták a Dunát, de alacsony vízállásnál a sétahajókról is csupán a part menti házak cserepeit lehetett szemrevételezni. A most keletkező rést áradások esetén egy árvízvédelmi mobil fal fogja „elzárni”.

Mivel idehaza eddig még nem épült ilyen, sokan attól tartanak, hogy „éles bevetés” során a mobil gát csődöt mond, és a folyó elönti a turisták által kedvelt városrészt. Dietz Ferenc viszont azt hangsúlyozta, pont a biztonság és az uniós referenciák miatt választották ezt a megoldást. Azt senki nem vitatja, hogy a gáttal valamit kezdeni kellett. A 2006-os árhullám levonulása után végzett vizsgálatok egyértelművé tették: e szakasz nem bírna ki még egy hasonló nyomást, a víz elöntené az óvárosi részt.

„Iszonyatos mázlink volt az elmúlt hat évben, hogy elkerült minket az újabb árvíz” – mondja Magyar Judit, a képviselő-testület egyetlen MSZP-s tagja, aki szerint a városvezetés az elmúlt évekbeli tétovázásával veszélybe sodorta a helyieket.

„Hamarabb neki kellett volna látni a gátfelújításnak”.

Dietz Ferenc szerint viszont egy ekkora beruházás előkészítéséhez idő kell. Már az is körültekintő döntést igényelt, hogy a város a hagyományos gátmegerősítést vagy a mobil falas védekezést válassza-e. A Duna-korzó teljes felújítására kiírt tervpályázatra több ötlet is érkezett, végül a korzó felújítása és a mobil fal összekapcsolása nyerte el a jobboldali többség támogatását. A projektet két részre kellett bontani, mivel a korzórekonstrukcióra nincs pénz, de a mobil falas gátépítésre egy uniós pályázaton 1,3 milliárd forintos támogatást nyertek, amelyhez egy fillér önrészt sem kell hozzátenni. A mobil gát ötlete a kezdetektől megosztotta a városlakókat.

„Az nem érv, hogy van rá pénz” – mondja Fekete János önkormányzati képviselő, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület tagja.

„A régi gát az elmúlt évtizedekben a városkép része lett, igazi közösségi tér. És akkor még nem beszéltünk arról, milyen barbár pusztítással kezdődött az építés: kivágták a sétány hatalmas fáit”.

A polgármester biztos benne, hogy a munkálatok befejezése után az emberek hamar belakják az új Duna-partot, az idehaza eddig még nem alkalmazott megoldás pedig turisztikai vonzerő lehet. Hozzátette: a kivágott korhadt fák bármikor kidőlhettek volna, ráadásul a gátprojekt kivitelezésekor 81 új fát ültetnek majd a helyükre. A beruházást ellenzők azt állítják, a mobil gát drága mulatság: hiába építhető meg uniós pénzből, fenntartása, üzemeltetése és a falelemek tárolása nagyon sokba kerül. A mobil elemek raktározására például egy új csarnokot kell megépíteni.

Dietz Ferenc szerint ez hibás számítás.

„A hagyományos földgát megerősítése és karbantartása sokkal többe kerülne, mint a mobil falas védmű alkalmankénti felszerelése és elbontása” – állítja.

„Nem kell hozzá speciális személyzet, a városüzemeltetési cég embereit az elején kiképezzük a feladatra. Öt-hat ember nyolc óra alatt képes felszerelni a teljes mobil falat. A csarnok építési költsége is benne van a pályázati támogatásban. Fekete János azt mondja, a pénzügyi kérdéseknél jobban izgatja a városlakókat, vajon mennyire biztonságos a mobil gát. Szerinte szerencsésebb lett volna a mobil falas árvízvédelem hazai premierjét egy kevésbé frekventált és műemlékekkel teli partszakaszon megejteni”.

Dietz Ferenc viszont úgy véli, a döntés előtt szakemberekkel együtt kellően körüljárták a dolgot: személyesen is tanulmányozták a már működő német, cseh és szlovák példákat, amelyek meggyőzték a képviselőket, hogy a német technológiával épülő mobil fal tökéletes védelmet nyújt.

„Még a jeges ár ellen is, ugyanis a jégtáblák nem tudnak feltorlódni” – tette hozzá a polgármester.

Megkérdezte a Népszabadság a Duna-korzón sétáló embereket, mit gondolnak a készülő mobil gátról. A turisták örülnek a változásnak, a helybeliek viszont kivétel nélkül a félelmeikről beszéltek. Többen aggódnak amiatt, hogy a biztosítók a jövőben nem, vagy csak magasabb tarifával kötnek biztosítást az óvárosi ingatlanokra.

A városházán ezzel kapcsolatban azt mondták, a biztosítók az előírások szerint nem diszkriminálhatják a mobil falas megoldást, hiszen az az Európai Unió által hitelesített, támogatott védmű. A szentendreieket egyébként egy újszerű kommunikációs stratégiával igyekeznek meggyőzni a projekt előnyeiről: a www.szentendre1000ev.hu honlapon összegyűjtötték a beruházással kapcsolatos ellenérveket, kételyeket, és ezekre próbálnak érdemi válaszokat adni. Magyar Judit azt mondja, bár a szavazáskor nem támogatta a mobil gát megépítését, a munkálatok megkezdése után most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban befejeződjön a projekt, mielőtt egy újabb árvíz csapna le a városra.

„Remélem, hogy nem a megszokott magyaros minőségben, hanem valóban német precizitással épül meg a fal, máskülönben csak imádkozhatunk, hogy megússzuk az újabb áradást”.