Hatvan képviselő - köztük Lázár János, Gyurcsány Ferenc és Botka László - nem szólalt fel a parlament tavaszi és nyári ülésszakán, csaknem kétszer annyi, mint az előző években. Az Országgyűlés 2010-es megalakulása óta most először nem Schiffer András (LMP) vagy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt a leghosszabban, hanem utóbbi párttársa, Staudt Gábor, csaknem tizennégy órán át. Öt olyan fideszes képviselő van, aki ebben a ciklusban még nem szólalt fel.
Az idei első félév az első alkalom, hogy kormánypárti politikus vezeti a legtöbbször felszólalók listáját: Fónagy János, a fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára 175-ször kért szót. Ennek oka, hogy a tárcát kizárólag államtitkárok képviselik a törvényhozási vitákban, Németh Lászlóné miniszter egyszer sem beszélt az idén a plénum előtt, legutóbb tavaly májusban. Ráadásul az idei év első felében a kormány a trafikpályázatok miatt kapta a legtöbb kérdést, és ezekre többnyire Fónagy János válaszolt.

A jobbikos Staudt Gábor 124-szer, Schiffer András, az LMP társelnöke 116-szor szólalt fel, a jobbikos Z. Kárpát Dániel 108-szor, a szocialista Göndör István pedig 103 alkalommal.

A leghosszabban Staudt Gábor szónokolt, öt perc híján tizennégy órát. Göndör István és Fónagy János egyaránt nyolc és fél órán át beszélt, míg Schiffer András - aki az LMP-frakció februári megszűnése miatt ebben az ülésszakban független képviselőként dolgozott - 7 óra 46 percet. Őket Gaudi-Nagy Tamás, Z. Kárpát Dániel, Józsa István (MSZP), a jobbikos Szilágyi György és Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium KDNP-s államtitkára követi.

A frakcióvezetők közül a fideszes Rogán Antal beszélt a legtöbbször, harminckétszer, és a leghosszabban is, majd a jobbikos Vona Gábor, Harrach Péter (KDNP) és Mesterházy Attila MSZP-elnök következik.

Orbán Viktor miniszterelnök harminckilencszer szólalt fel, és összesen majdnem két órát beszélt, minden esetben napirend előtt vagy az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az Országgyűlés 2010-es megalakulása óta Schiffer András beszélt a legtöbbet és a legtöbbször, összesen 64 órát, míg Gaudi-Nagy Tamás csaknem 61-et. Összességében egy napnál hosszabb ideig szónokolt a jobbikos Novák Előd, Z. Kárpát Dániel, Volner János, Nyikos László, Staudt Gábor és Szilágyi György. A szocialisták közül Göndör István, Józsa István, Gúr Nándor, Lamperth Mónika, Bárándy Gergely, a kormánytagok közül pedig Fónagy János, Rétvári Bence, Répássy Róbert igazságügyi és Kontrát Károly belügyi államtitkár, továbbá Vágó Gábor LMP-s politikus.

A tavaszi-nyári ülésszakban hatvan képviselő nem szólalt fel, túlnyomórészt kormánypártiak. Egyszer sem kért szót a Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János, Borkai Zsolt győri polgármester, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a külügyi bizottságot vezető Balla Mihály, Bús Balázs III. kerületi és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester, Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott, Szászfalvi László korábbi kereszténydemokrata egyházügyi államtitkár és a parlamentben 2011 óta hallgató Daher Pierre.

Kövér László házelnök, Jakab István és Lezsák Sándor alelnök is csak ülésvezetőként hallatta a hangját ebben az évben.

Szótlan maradt Balogh József, aki májusban azután távozott a Fidesz-frakcióból, hogy a gyanú szerint bántalmazta élettársát.

Nem szólalt fel Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Botka László, Szeged szocialista polgármestere, Puch László korábbi MSZP-pénztárnok és pártigazgató sem. Nem élt továbbá a felszólalás lehetőségével a jobbikos Rubi Gergely, a Jobbik-frakcióból 2012 végén távozó Rozgonyi Ernő és a függetlenként egyéni mandátumot szerző edelényi polgármester, Molnár Oszkár.

Ebben a ciklusban öt, hosszabb ideje a parlamentben politizáló fideszes képviselő nem szólalt fel egyszer sem. Kubatov Gábor pártigazgató, az FTC elnöke 2006 óta tartó pályafutása alatt egyszer, még 2007 áprilisában beszélt a plénum előtt. Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester 2008 májusában, Molnár Ágnes, a fejlesztési tárca tavaly nyáron leköszönt államtitkára - aki a soproni kórházat vezeti - 2009 májusában szólalt fel utoljára.

A Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója, Bíró Márk első ciklusát tölti az Országgyűlésben, mindeddig szótlanul. Nem szólalt fel 2011. márciusi bekerülése óta Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester sem, aki 2002 és 2006 között már volt képviselő, de akkor is mindössze háromszor emelkedett szólásra.

Várat magára az áprilisban a parlamentben Matolcsy Györgyöt váltó Szemereyné Pataki Klaudia első felszólalása, az ugyancsak fideszes Hidvéghi Balázs pedig csak az utolsó nyári ülésnapon tett esküt.

Mint tavaly, idén tavasszal is csak egyszer beszélt a plenáris ülésen a fideszes Tiba István, az Országgyűlés jegyzője. Tavaly júniusban 26 másodperc alatt, idén áprilisban pedig 14 másodperc alatt összegezte az önkormányzati és területfejlesztési bizottság támogató álláspontját egy-egy törvényjavaslatról.

Egyszer szólalt csak fel Vitányi Iván, a DK függetlenként politizáló tiszteletbeli elnöke is. A 88 éves politikus egyike annak az ötnek, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselő, s ebben a ciklusban csak kétszer kért szót. Idén azért, hogy az Országgyűlés főtitkári feladatait huszonhárom évig ellátó Soltész Istvánt méltassa.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly egyszer sem szólalt fel, és eddig ebben az évben is csak egyszer, amikor a keresztények vallásgyakorlását biztosító, 313-ban kötött milánói ediktumról emlékezett meg. Egyszer szólalt fel Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságát vezető Fidesz-alelnök és a testnevelő tanári és edzői végzettséggel rendelkező fideszes Vincze László is, aki a grundbirkózásról beszélt.