Az egyik neuralgikus pont a települések fejlesztésében az utak építése és a meglévők karbantartása. Milyen eredmények születtek eddig, és milyen lehetőségei vannak a városnak a további útfejlesztésre?

Nagyon sok hiányosságot kell még városunknak ezen a téren leküzdene, ezért is fogalmazta meg polgármester úr egyik legfőbb célként a járható Szentendrét. Ebbe nem csak az útépítések tartoznak, de a kátyúzás, felújítás, földútkarbantartás is. Elsődleges a járdák felújítása, leginkább pedig járdák építése, hiszen nagyon sok fontos szakaszon hiányzik még ez az infrastrukturális elem. Nagy sikere van az 1+1 programnak, mely a lakossági önerőt is megmozdítva éri el számos kisebb utca aszfaltozását, erre 2017-ben is nagy hangsúlyt fektetünk. Megépült a Pataksor, József Attila, Kertész, Rügy, Nagyváradi, Mókus utca, a Deli Antal utca egy része, valamint az Irtás utca
kritikus szakasza, a Füzespark befejező szakasza, megújult a Lövész és Petőfi utca. A Zöld, a Stéger és a Korona utcák 13 millió forintból valósultak meg. Az önkormányzat bruttó 20 millió Ft-os saját beruházásában kapott szilárd burkolatot a Mandula utca eddig földes szakasza az Ady Endre utcától, illetve a Nap utca 38,5 millió forintból. Idén külön pályázatot is benyújtott önkormányzatunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz útépítésre, készen állunk a Római sánc utca bevezető szakaszának újjáépítésére, a Móricz Zsigmond utca hiányzó szakaszának aszfaltozására, az Egres utcai híd megépítésére, a Bimbó utca, a Fürj utca alsó felének, a Barackvirág utca macskaköves részének aszfaltozására, és tervezzük még számos kisebb útszakasz, a János utca hiányzó járdájának megépítését, a Vasúti villasor elejének felújítását és sok más fejlesztés előkészítését.

Szentendrén, különösen a belvárosban gondot okoz az autósoknak a parkolás. Milyen erőfeszítéseket tett és tervez a város a gépkocsi-tulajdonosok komfortérzetének javítására?

Tavaly indult el a ZTE partnerségével a belvárosi okos parkolási rendszer, melynek célja a parkoló utáni fölösleges körözések csökkentése. A mobiltelefonos applikáció és a digitális kijelző segítségével tájékozódhatnak az autósok a szabad helyek számáról a belvárosban. A 2015-ben átadott Bolgár utcai parkoló immáron teljes kapacitással működik, és a Dunakorzón is létrehoztunk új parkolóhelyeket a bankok előtt. Idén tervezzük a Teátrum parkoló földes területének rendezését is, hogy több autót tudjon fogadni, emellett elkészítettük a HÉV mögötti terület fejlesztésének terveit, reményeink szerint minél hamarabb megvalósulhat az új P+R parkoló.

Évente sok fiatal család választja új lakhelyéül városunkat, így Szentendre lakosságszáma dinamikusan nő és egyre fiatalodik. Hogyan tud lépést tartani a város a növekedéssel?

Ami a gyermekintézményeket illeti, ott az elmúlt években is folyamatos volt a fejlesztés, kapacitásbővítés és felújítás, idén is várunk az óvodák felújítására beadott pályázatunk elbírálására, de ugyanígy az iskolákéra is. Felújítottuk a gyermekorvosi és a háziorvosi rendelőt, valamint a központi ebédlőt. Jelenleg, bár a kapacitások maximálisan kihasználtak, de a város meg tud felelni az igényeknek, igaz, ez hatalmas erőfeszítésekbe kerül. Az utak kapacitása és az egyéb kiszolgáló funkció azonban nem tudott lépést tartani ezzel a növekedési ütemmel, így jelenleg nem is célja a városvezetésnek a lakosságszám növelése, bár az természetes módon magától is növekszik. Készül városunk új szabályozása, mely szintén ezt az elvet követi, hogy nem kíván a túlnépesedésnek utat nyitni, inkább próbálja mérsékelni.

2016-ban több városrészben is megújultak társasházak a Concerto- és Dunyha Program keretében. Lesz a városnak további lehetősége épületkorszerűsítésre, energetikai fejlesztésekre?

A Dunyha Program még nem fejeződött be, 2017 lesz annak az éve, amikor ez a közel 1 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósul a városban, átadásra kerülnek a felújított társasházak. Természetesen a Dunyha Programot ezt követően is folytatni kívánjuk, bízunk benne, hogy lesz hozzá állami támogatás ismételten, illetve saját felhívásunkat is közzé fogjuk tenni, mellyel elősegítjük a panelházak felújítását, hőszigetelését. Továbbá a VSZ Zrt. elkészítette a távfűtés felújításának terveit is, az önkormányzat pályázati forrás bevonásával szeretné a felújítást megvalósítani.

Hogy állnak jelenleg, és mivel folytatódnak a város csatornázási projektjei?

Hosszú évtizedek óta okoz problémát a belvárosi egyesített rendszerű csatorna (szenny- és csapadékvíz egyazon felszín alatti csővezetékben folyik), mely kapacitásbővítő beruházása mostanra elkészült. Bízunk benne, hogy ez elejét veszi a minden évben szokásos elöntéseknek, de további kapacitásbővítő beruházást is tervezünk ide. Tavaly elkészült Izbég csapadékvíz-elvezetési koncepciója, hogy a további fejlesztések során megfelelő legyen a vízelvezetés a területen. Idén pedig Pismány csapadékvíz-elvezetési tervét szeretnénk elkészíteni, mely után az utak fejlesztése úgy tud megvalósulni, hogy egyúttal a befogadóig történő vízelvezetés is megoldott lesz. Tavaly felújítottuk a Nádastói-zsilipet, idén a honvédségit is tervezzük, de a Vasúti villasor környékének vízelvezetését is újra kell tervezni, hiszen a környék jelentősen beépült az elmúlt évtizedekben. A pismányi csatornázás elkészült, de az utólagos és garanciális javítások még idén is bőven adnak munkát.

Tavaly megújultak középületeink, kulturális intézményeink. Folytatódik idén is az épületkorszerűsítés?

Az elmúlt időszakban az önkormányzat felújítási keretéből készültek beruházások a Barcsay Jenő, az Izbégi, a II. Rákóczi Ferenc és a Templomdombi Általános Iskolában, és jelenleg várunk beadott pályázatunk pozitív elbírálására, mely lehetőséget ad arra, hogy a Rákóczi és az Izbégi iskola, illetve a gyermekorvosi rendelő hőszigetelését és fűtéskorszerűsítését elvégezzük. Bízunk óvodapályázatunk sikerében is. Idén szeretnénk a Városháza nyílászáróit is lecserélni, hogy kevesebb energiát és pénzt kelljen a fűtésre fordítani, és további korszerűsítési beruházásokat készítünk elő a háziorvosi rendelőben, a P’Art Házban és a DMH-ban.
Több közterület, közösségi tér, park fejlesztése valósult meg az utóbbi időszakban. Milyen további lépéseket terveznek?
A két legjelentősebb, leglátványosabb fejlesztés a közösségi kert létrehozása volt a Püspökmajorban, illetve a Posta előtti tér megújítása. Tavaly újult meg a HÉV-aluljáró, a Postás-strand és a Kőzúzó utcai focipálya. A városszépítéshez a kisebb, de szintén fontos munkák is hozzájárulnak: új kandeláberek, padok kihelyezése, a virágosítás, új fák ültetése. A munkák egyre nagyobb volumenben zajlanak, és 2017-re is tervezzük a folytatást. Szeretnénk a város útjai mentén a fasor-hiányokat pótolni ott, ahol erre van hely, és igyekszünk minden kisebb-nagyobb zöldfelületet rendbe tenni, hogy otthonosabb érzést adjanak számunkra gondozottságukkal. A játszóterek felújítása városunkban szintén állandó program. Folytatjuk szemléletformáló rendezvényeinket is, melyek mentén egyidejűleg közterületeink állapota is egyre javul.

Melyek a további városfejlesztési elképzelések a következő évekre?

Amit még idén személyesen is nagyon várok, az a belvárosi, „láblógató”, többfunkciós úszómű üzembe helyezése lesz a Dunán, mely remélem, nyárig elkészül. A folyóra benyúló, hangulatos móló közelebb hozza majd a természetet a városlakóknak, turistáknak egyaránt. Bízom benne, hogy elkészül ebben az évben a HÉV- és autóbusz-állomás egységes felújítását megalapozó tanulmány is. A következő évek feladata a távhőrendszer, a Dunakorzó, a 11-es út hiányzó csomóponti felújítása lesz. Mindezek viszont természetesen csak külső forrásból valósulhatnak meg. Megszületett a kormánydöntés a közelmúltban az Eurovelo6-os kerékpárút megépítéséről, mely jelentős turisztikai beruházás lesz. Ha ehhez még a saját kerékpárút fejlesztésünkre is megnyerjük a beadott pályázatunkat, akkor ezen a téren is nagy lépést tettünk előre. De mindenekelőtt nagyon sok utat, járdát szeretnénk építeni a következő években, melyhez készítettünk egy másfél milliárdos beruházási ütemtervet. Bízom benne, hogy tudunk forrást előteremteni elképzeléseinkhez, és érzékelhető változást érünk el a városban, hogy a szentendreiek még inkább magukénak, otthonuknak érezhessék városukat.