Az államtitkár elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot - tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést. Hozzátette: amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal.

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország egyik legnagyobb értéke a földrajzi elhelyezkedése, amelyből "hasznot kell húzni". Úgy fogalmazott: Magyarország a kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti vasútszállítás tekintetében jelenleg versenyképtelen, az új beruházással "evidenssé kell tenni", hogy, ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye.

Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi vasúthálózat Budapest központú, ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Emlékeztetett: napközben nem lehet ráereszteni a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon jelenleg óránként 3 kilométer.

Az államtitkár bejelentette: az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat "autópálya-szerűen" építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás - tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint a beruházás a magyarországi építőipar számára óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt.

Emlékeztetett: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
A külkapcsolatokért felelős államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a ferihegyi gyorsvasút megépítése egyelőre lekerült a napirendről, hiszen a Malév csődje miatt csökkent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ráadásul az egyik terminált a repülőtér üzemeltetője be is zárta.