A Bibó István Szakkollégium megalakulásáról, a kezdeti évekről és a névadóhoz fűződő viszonyáról Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő beszélt. A politikus személyes példaképének nevezte Bibót. Úgy fogalmazott, Bibó adta az ʼ56-os forradalom melletti kiállás egyik legfényesebb példáját, amikor megalkuvás nélkül írta petícióját a forradalmat eltiprókkal szemben. Jogász volt, de a jognak nem a technikája és a formája érdekelte, hanem a világ és az emberek viszonyainak rendezése.

Bibó egyszerre volt iránymutató tudós és politikai példakép ‒ mondta.

A néppárti EP-képviselő kiemelte: Bibó alapozta meg a „szabadság kis köreivel” a rendszerváltoztatás filozófiáját, ő mutatta meg, hogy egy elnyomó, antidemokratikus közegben is van lehetőség arra, hogy valaki demokrataként éljen; elméleti tevékenysége egyszerre volt rendszerkritika és tudományos hozzáállás.

Kitért arra is, hogy a rendszerváltás során a bibói ideológia jelentősége továbbra is alapvető volt a szabadság kivívásában, jogfilozófiája sokat segített a kommunista rendszer megdöntésében ‒ a rendszerváltás filozófusa volt. A politikus a szakkollégium megalakulásának korszakát felidézve elmondta, hogy bár a hivatalos alapítás 1983 őszére tehető, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1977-78-as tanévében már létrejött az elődnek tekinthető szervezet, ahol a társadalom iránt érdeklődő egyetemisták önképző körben ‒ elsősorban fiatal ‒ oktatókat hívtak meg, és nem volt kérdés a névválasztás.

Nem csupán szakmai műhely, egyetemi közösség volt azonban a szakkollégium ‒ mondta Szájer József ‒, hanem társadalmilag tudatos közösség is, ahol nem csupán ismereteket, tudást akartak szerezni például 1956-ról, az 1968-es csehszlovákiai eseményekről vagy az 1981-es lengyelországi történésekről, hanem „demokráciát akartak csinálni". Beszélt arról is, hogy a kollégiumi „gyakorlatban" nemcsak a tudást, hanem a készségeket is megszerezték arra, miképpen lehet társadalmilag felelősen, a jog iránt elkötelezetten működni. A fideszes politikus Bibó István A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata című írásából idézett beszéde végén, és azt mondta, hogy a szabadságot szerető ember bízik a közösség erejében.

Az eseményen egykori rabtársára emlékezett Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. Az egykori angol nagykövetségi alkalmazott beszélt arról, miként közvetített Göncz Árpád és Bibó István, valamint az angol diplomácia között, mely tettéért 1957-ben 15 esztendő börtönbüntetésre ítélték.

Az emléknapon nyílt meg a Bibó István államminiszter élete és munkássága című vándorkiállítás, amelynek szakmai referense Bibó István lánya, Tegzesné Bibó Borbála. Az életutat és a családi hátteret bemutató tablókon több, korábban nem publikált családi fotó látható; helyszíne pedig az a Sorg-villa, ahol 1956. november 16-án Georgij Malenkov, Mihail Szuszlov, Ivan Szerov hadseregtábornok és Kádár János részvételével szigorúan titkos találkozót tartottak, hogy Nagy Imre sorsáról döntsenek.

Bibó István élete számos pontján is kötődött Leányfaluhoz, hozzátartozói, leszármazottai ma is a településen élnek.

A programot a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány 1956-os pályázati irodája támogatta. A kiállítás hétfőtől a faluházban december végéig látható.

Fotó: OrientPress Hírügynökség

Ha érdekelnek a hasonló tartalmú cikkek, lájkold a Facebook oldalunkat: Infováros Szentendre ... és ne felejtsd el a cikket megosztani az ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák azt.