Ezzel a példával érzékeltette a jelenkori korrupció jellegét Lawrence Lessig. A Harvard jogászprofesszora szerint a rákszerű összefonódásokkal teletűzdelt washingtoni taposómalomban a politikusok csak újraválasztásukért és a társadalom felső 5 ezrelékéért küzdenek. A lobbistáknak áll a világ felfogású rendszer kialakulásáért azonban mi felelünk, mert félrenéztünk és hagytuk, hogy a politikusok ezt tegyék velünk.

Az autóversenyzők jellegzetes viselete a különféle szponzorok logóival teletűzdelt overall, az amerikai képviselők is ilyen képzeletbeli kezeslábasokban szaladgálnak, a nagyvállalatok logói azonban láthatatlanok, de aki ismeri őket, tudja, ki kit támogat – érzékeltette a modern kori amerikai korrupció jellegét Lawrence Lessig. A minap a CEU meghívására Magyarországra látogató Harvard Egyetem jogászprofesszora szerint a korrupció gyakorlatilag az egész amerikai rendszert áthatja, nem csoda, hogy legutóbbi felmérések szerint az amerikai törvényhozásnak már csak 9 százalékos a népszerűsége. „Az amerikaiak körében V. György angol király még a britek ellen vívott függetlenségi háború idején is népszerűbb volt” – hozott történelmi példát az egykor Chicagóban Barack Obamával együtt oktató Lessig.

Mint legújabb, Republic, Lost (Az elveszett köztársaság) című könyvében is rámutatott, a klasszikus megvesztegetés, a lezárt borítékban közvetlenül átnyújtott készpénzes módszer mára szinte kihalt Washingtonban. Azonban úgy véli, mára ennél sokkal komolyabb – a mindent beszövő rákos daganathoz hasonló – rendszer alakult ki. Olyan mechanizmus, ahol a politikust szinte kizárólag a saját újraválasztása, a rendszerben tartása érdekli. Ennek érdekében pedig a képviselők már nem saját választóik érdekeit, hanem a társadalom felső 5 ezrelékének maroknyi csapatát és a mamutcégeket szolgálják; legtöbben ráadásul politikai tisztségük után egy-egy nagyvállalat lobbistái lesznek. „Erről az igen lehangoló állapotról azonban mi, mindnyájan tehetünk, hiszen hagytuk, hogy ez a rendszer ilyen formában kialakuljon” – véli a korábban a Stanford Egyetemen és a CEU-n is oktató amerikai jogász. Szerinte külön kiábrándító, hogy szinte minden fiatal politikus úgy vág neki a washingtoni karrierjének: ő majd megváltja a világot, ám a nagy tervek helyett mindenkit elnyel a malomkerék, és a rendszert megtapasztalva senki sem mondja azt, köszönöm, én ebben nem veszek részt. (Lessiget támogatói indítani szerették volna Kaliforniában Tom Lantos 2008-as halála után a megüresedett székéért, ám visszautasította a felkérést – a szerk.)

A változást elősegítő alternatívaként Lessig olyan megoldást javasol, amely kiiktathatja a multikat a rendszerből. Elképzelése szerint olyan kuponrendszert kellene bevezetni, amelyben minden választópolgár egy bizonyos összeggel támogathatna egy-egy jelöltet. Ezt a pénzt ráadásul nem egy-egy párt, hanem az adott személy kapná, és kizárólag ő is használhatná fel. „Fejenkénti 50 dollárral számolva ez Amerikában 6 milliárd dollárnyi kampánytámogatást jelentene, ez duplája, mint amennyit ma elköltenek” – mondta Lessig.

Az amerikai pártpolitikán kívül elhelyezkedő és részben épp az általa vázolt rendszer elleni harcot hirdető mozgalmakról szólva elmondta, jelenleg a republikánus berkekből indult Tea Party mozgalom sokkal szervezettebbnek tűnik, mint a baloldali Foglald el a Wall Streetet kezdeményezésre alakult, bankellenes és a már korábban emlegetett, az amerikai társadalom 5 ezrelékét támadó polgári engedetlenségi csoportok. Noha ezek is egyre erősebbek, egyelőre nem elég szervezettek. Lessig szerint a Tea Partynak pedig nem kedvez, hogy szinte azonnal megjelentek körülötte a különféle lobbicsoportok. Legutóbb egyébként épp azt javasolta a két szervezetnek, hogy fogjanak össze az amerikai pénzügyi rendszer reformja érdekében. A Harvard jogászprofesszorának többek között az amerikai The Huffington Post hírblog által idézett felvetését heves vita követte, van, aki úgy véli, ez nem lehetséges, míg a szélsőbalos washingtoni OccupyDC mozgalom szóvivője elképzelhetőnek tartja az együttműködést.