Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója az MTI-nek a legjelentősebb a Skanzen számára hosszú távon is meghatározó változásként emelte ki azt az uniós projektet, melynek célja, hogy a lehető legszélesebb körben tegyék elérhetővé és hasznosíthatóvá a Skanzenben felhalmozott szellemi értéket. A 181 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló program a hagyományos tudást kívánja a fenntartható életmód szolgálatába állítani, ennek érdekében Budapest mellett öt nagyvárosban, 19 helyszínen – iskolákban, tájházakban, de akár plázákban, villamosokon is – szeretnének megjelenni kínálatukkal.

Mint a főigazgató fogalmazott, a kulturális piacot ellepő gyakran nagyon színvonaltalan rendezvények és fesztiválok a Skanzen autentikus programjait is hátrányos helyzetbe hozták, ezért döntöttek a tudás-közvetítő irány felerősítése mellett.

Cseri Miklós az év legfontosabb nemzetközi eseményeként határozta meg a Skanzen életében a washingtoni Smithsonian Folklife Festivalon való részvételt nyáron. A világ legnagyobb, tíz napon át tartó és mintegy másfél millió látogatót vonzó folklórfesztiváljának idei díszvendége Magyarország lesz, a Skanzen épített és szellemi örökséggel is készül a bemutatkozásra mutatott rá.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum "kisebb" projektjeiről szólva a múzeumvezető egyebek között a "tetőfedő" programot említette. Az 50 millió forintos állami támogatásnak köszönhetően sor kerülhet a legveszélyeztetettebb épületek tetőinek cseréjére a Felső- Tiszavidék és a Nyugat-Dunántúl tájegység házainál, de új épület is érkezik a MÁV felajánlásnak köszönhetően.

„A kisújszállási 59/A-es bakterház sokak számára lesz ismerős, hiszen ilyennel találkozni a Rideg Sándor regényéből készült Indul a bakterház című filmben is” – hívta fel a figyelmet egy érdekességre Cseri Miklós, hozzátéve, hogy a Magyar Államvasutak típustervei alapján az 1900-as évek elején készült épületből még a belső burkolatok is megmaradtak, terei azonban múzeumpedagógia foglalkoztatóként születnek újjá; a munkálatok áprilisban kezdődnek és várhatóan július közepén fejeződnek be.

A főigazgató emlékeztetett arra: december végétől a szentendrei intézményhez került a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, amely a Zselicség népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját, gazdálkodását mutatja be. A somogyi falumúzeum 1982-ben Európa-Nostra Díjat kapott a történeti falusi épületek sikeres újratelepítéséért mutatta be a Skanzen legújabb egységét Cseri Miklós, aki a tervekkel kapcsolatban hozzáfűzte: a gyűjtemény már a közeli jövőben is számos újdonságot kínál.

„Interaktív kiállítássá alakul a Rinyakovácsi lakóház, de - kihasználva a helyszín adottságait az ökomúzeumi szemlélet kialakítását is tervezzük, egyik elemeként pedig már a megnyitáskor konyha- és gyógynövénykertek létesülnek a portákon.”

A Skanzen folyamatban lévő programjai közül Cseri Miklós az egyik legfontosabbnak az amerikai magyar diaszpórakutatás folytatását jelölte meg. A pennsylvaniai Vintondale múlt század eleji magyar közösségének életét, mindennapjait feltáró projekt részeként tavaly ősszel már Magyarországra érkeztek az egyedülállóan érintetlen tárgyegyüttes legnagyobb bútordarabjai, berendezési tárgyai, az egykori magyar legényszállás és szatócsbolt "apróságai" – csokoládés dobozok, tejesüvegek, szappanos dobozok – azonban idén szeptember kerülhetnek haza.

A főigazgató hangsúlyozta: a közönség továbbra is találkozhat az ünnepekhez kötődő nagyprogramokkal, melyek közül az idén kiemelkedik a pünkösdi.

„Tízéves az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény, és május 19-én és 20-án a solymászoktól a mohácsi busókig valamennyi hazai örökségelem eljön hozzánk, sőt még Indiából is érkeznek az UNESCO reprezentatív listáján szereplő vendégek, hogy bemutassák hagyományaikat a múzeum közönségének” - fűzte hozzá.