Fogalmazott az MNO-nak Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Egyes környezetvédelmi szervezetek által sürgetett paksi kapacitásbezárás éghajlatvédelmi céljainkat is veszélybe sodorná.

„Mivel a paksi vizsgálat a legmagasabb szintű objektív eredményre vezetett, a kormánynak nincs oka a nemzeti energiastratégiába foglalt, az atomenergia felhasználására vonatkozó álláspont megváltoztatására” – erről beszélt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki ezzel gyakorlatilag pontot tett arra a javaslatra, amit többek között a Greenpeace szorgalmazott az atomenergiáról. Szerintük fölösleges a nukleáris fejlesztést erőltetni, annak ellenére is, hogy a megújulók előtérbe helyezése a következő két évtizedben magasabb energia-előállítási költségekkel számol. A zöldszervezet úgy látja, az ezt követő húsz évben jóval kevesebbe kerülne, mint a hivatalos stratégiák megvalósítása.

Egyedüli üdvözítő megoldások nincsenek az energiagazdaságon belül, amennyiben biztonságban akarjuk tudni az ország villamosenergia-ellátását, akkor egy egészséges primer energiaforrás-mixet kell összeállítanunk – mondta lapunknak Bencsik. Ebből a szempontból megkerülhetetlen az atomenergia békés célú használata, nemcsak ellátásbiztonsági, hanem megfizethetőségi és éghajlatvédelmi szempontok alapján is – tette hozzá.

Emellett szükséges a hazai szénre és lignitre épülő villamos energia termelésének részesedése jelenlegi szinten való megőrzése – jelentette ki az államtitkár. Úgy látja, ha stratégiai tartalékként kezeljük ezt az ásványvagyont, akkor nem szabad még egy átmeneti időszakra sem veszni hagyni azt a szakmai kultúrát, amely képes ennek a készletnek az energetikai hasznosítására.

Hová fejlődik Németország?

Bencsik szerint ezen túlmenően oly mértékben fog emelkedni a hazai villamosenergia-igény, hogy a megújuló energiák részesedésének, és abszolút beépített névleges teljesítményének radikálisan meg kell növekednie, ha nem akarunk a földgázfüggőség csapdájában vergődni. Ha megnézzük Németországot, milyen stratégiát választ az atomerőművek részleges kivezetését követően, akkor azt látjuk, hogy középtávon földgázalapú villamosenergia-termelésre fog átállni, és csak kisebb arányban fogja megújuló energiákból pótolni a kieső részeket – fogalmazott a politikus. „Nem véletlen, hogy Németország már a második célvezetéket építi az Északi Áramlat nyomvonalán.”

Ezen vezetékek egyenként évente 25 milliárd köbméter földgáz szállítására képesek, míg hazánk földgázigénye évente 12 milliárd köbméter körül van – mutatott rá a NFM államtitkára. A politikus szerint az Urálon túlról egyre nehezebben és körülményesebben fog gáz érkezni Európába, hiszen Kína nagy vevőként megjelent.

Ha az Urál nyugati oldaláról érkező földgáz csak Németország igényeinek a kielégítésére szolgál, és csak maradékelv alapján jut nyersanyag, akkor Magyarország semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy ebbe a csapdahelyzetbe belelavírozza magát – hangsúlyozta Bencsik. Szükség van a megújuló energiákra, de szükség van a biztonságosan és hozzáférhetően működtethető paksi atomerőmű kapacitására is – tette hozzá.

Brutális drágulás

Környezetvédelmi szempontból, ha Paksot ki kéne váltani földgázalapú villamosenergia-termelővel, akkor hatmillió tonnával növekedne a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon. Ez az éves kibocsátásunk 12 százaléka, ami önmagában veszélyeztetné éghajlatvédelmi kötelezettségeink teljesítését – mutatott rá Bencsik.

Abban az esetben, ha földgázalapú erőművekkel kiváltanánk Paksot, akkor 5-6 forinttal nőne a villamos energia kilowattóránkénti ára – hívta fel a figyelmet az államtitkár. „Ha fotovoltaikus vagy szélenergiával, akkor 16-17 forinttal drágulna az áram, míg jelenleg egy kilowattóra összege 17 forint.”